Vándorló Arcok - Élő könyvtár a BudapestPontban
Published on
Politikai menekült, gazdasági bevándorló, letelepedésért folyamodó, illegális vendégmunkás, migráns, menedékkérő, hazáját elhagyó. Rengeteg elnevezéssel dobálóznak a politikai közbeszédben, a médiában, vagy bármilyen formális és informális fórumon.
Vannak, akik azzal a hamis tudattal teszik ezt, hogy birtokában vannak elegendő információnak, hogy megkülönböztessék a különböző elvándorlási motivációkat egymástól. Vannak, akik a látszatát sem akarják fenntartani annak, hogy lényeges különbség van ezek között a megnevezések között.
Az elmúlt egy év legfontosabb belföldi tapasztalata, hogy egy kontinens-szinten fellépő válsághelyzet mennyire élesen tudja érinteni Magyarországot is. Az országok kormányainak intézkedései ilyen helyzetekben hatásukban a szokásosnál is nagyobb mértékben mutatnak túl az ország határain. Az uniós országok felelős kormányai saját hazájukon túl felelősek az Unióért, Európáért, sőt szomszédaiért, így aztán Közel-Keletért is. Az elmúlt év tapasztalatai alapján azonban felmerülhet a kérdés: Ki akar felelősséget vállalni Európáért? Azért az Európáért, mely nem tud felelősséget vállalni saját szomszédaiért? Azért az Európáért, ami egyre inkább úgy tűnik, talán csak a fejünkben és az atlaszokban létezik?
Magyarország kormánya hajlamosnak mutatkozik arra, hogy figyelmen kívül hagyja: jelen pillanatban is milyen nagy a diverzitás a párhuzamosan zajló legális és illegális vándorlási folyamatokban. Nem csak Európában, hanem Magyarországon is. Teszi ezt úgy, hogy mindeközben előszeretettel hangsúlyozza: Magyarország Európa közepe.
Az utóbbi egy évben több százezer ember, jórészt családok érkeztek sokszor életük veszélyeztetésével Európába az ország érintésével a jobb élet, illetve a túlélés reményében. Hetekig az országban ragadtak. A később érkezők azonban már be sem juthattak Magyarországra. A magyar kormány 26 évvel a vasfüggöny szimbolikus átvágása után kerítés épített az ország déli határára. Sok európai ország követte, vagy tervezi követni a magyar példát.
Eközben ugyancsak rengetegen hagyták el Magyarországot, túlnyomórészt gazdasági kilátásaik javulását remélve. De az országot elhagyók egy részénél nem tisztán csak az anyagi, elhelyezkedési kilátások, hanem az országban, a társadalomban állandósuló rossz közérzet, politikai radikalizálódás, a szabadságjogok csorbulása és demokratikus intézmények hatáskörének csorbulása vagy a rosszul működtetett, forrás- és munkaerőhiánnyal küzdő állami intézményrendszerek (egészségügy, oktatás, stb.) szörnyű állapota is közrejátszhat abban, hogy a külföldre költözés, vagy hosszabb időre külföldi munkavállalás (Anglia, Németország, Ausztria...) mellett döntenek.
Egyetemi éveiket töltő vagy pályakezdő fiatalok mind nagyobb számban érkeznek Magyarországra, elsősorban Budapestre. Vagy csak visszatérő vendégként az olcsó alkohol és önfenntartási költségek, nyüzsgő bulinegyed és fesztiválok miatt, vagy hosszabb időre: élni, dolgozni, tanulni. Ebben az esetben a motivációk természetesen sokkal változatosabbak.
Magyarország történelmében nem túl messzi emlék, mikor az országot egy kudarcba fulladt, fegyveres erővel levert forradalom után tömegével hagytak el megfenyegetett, kilátástalan élethelyzetben lévő, a hazájukért tenni akaró emberek. Majd ez a folyamat egészen a nagyjából negyedszázada megtörtént rendszerváltásig lassult, de megmaradt.
De élnek olyanok is még, sajnos már nem sokáig, akiknek a II. Világháború borzalmai közepette kellett megélniük azt, milyen az, mikor az ország, a nemzet, melyet hazájuknak tekintettek előbb hagyja el őket, minthogy ők az emiatti kényszerben elhagyják a hazájukat. Akkor ezek az emberek hasonló körülmények között tették meg ugyanazt az utat, mint a most Európa felé igyekvő tömegek, csak ellenkező irányban. Egy születőben lévő állam felé vették az irányt.
A Cafébabel Budapest Vándorló Arcok címmel megrendezendő élőkönyvtárának célja, hogy személyes történeteken és életutakon keresztül megmutassa az érdeklődőknek az országot érintő migráció sokszínűségét. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Budapest Pontban április 9-e szombaton 3-tól 6-ig, hogy minél szélesebb skáláját mutathassuk meg a migrációnak az Élő Könyvtár sorozatunk első állomásánál.